(Karinthy Frigyes, Eloszo)

Egyelore nem tudom, hogy tenyleg lesz-e blog vagy csak irhatnekom van. A bennem kavargo erzesek erosek, melyek. A szeretet, a feltes, az jovojeert valo aggodas egy kulonos mixe. Foleg a korom miatt.

Iden 50 eves leszek es ennyi idosen az ember mar nagyon is tisztaban van vele, hogy az elet veges. Nem o kert ennyi idos apukat. En az enyemet 24 evesen vesztettem el es emlekszem ra, hogy mennyire megviselt. A mai napig hianyzik es nagyon. Mire o 24 lesz en 71. Nem magam miatt aggodom. Hanem, hogy leszek-e neki?! Nem akarom, hogy idejekoran elszenvedje azt a veszteseget, amit en. Szeretnem, ha a leheto legtovabb ott lennek neki tamaszkent, megoldaskent, barmikent, amire szuksege van. Az apukajakent.

Gyonyoru, erdeklodo, oszinte, erzekeny kislany. Erzem, tudom, de minden nap a tudtomra is adja, hogy szeret es szamit ram. Hogy szuksege van ram. A vilag legtermeszetesebb modjan teszi mindezt es ez a vilagon a legtermeszetesebb is. Egyszeruen nem tehetem meg, hogy nem vagyok neki, ameddig kellek. Ilyenkor gyakran elgondolkozom, hogy mekkora felelosseg ennyi idosen gyermeket vallalni?! Akar elhetnek is mar kenyelmesebben, de nem szabad elengednem magam. Miatta. Meg ha engem kevesbe is erdekelne az egeszsegem, nem tehetem meg, hogy nem figyelek oda, hiszen most mar nem csak magamtol lopom az idot, ha lopom. Raadasul egy szamomra is sokkal ertekesebb idot, amiota o van. 

Ugyanakkor az is igaz, hogy pont a korom miatt nyugodtabb vagyok, turelmesebb, tobb idot tudunk egyutt tolteni, mintha huszoneves lennek es munkahelyrol munkahelyre rohannek, hogy megteremtsem azt, ami mara mar regen megvan. Ez egyertelmuen sokat szamit a fejlodese szempontjabol. Mondom, kavarognak az erzesek.

OK, jomodban elunk es nyilvan jo tudni, hogy a gyermekednek pl. nem lesznek anyagi gondjai. Nyugodtabban fog tudni tanulni, minosegibb oktatasban lesz resze es hamarabb lesz alkalma kiteljesedni barmiben, amit szeretne majd. Persze ingyen ebed itt sincs, hiszen ennek az ara az a 20-25 ev, amit kesei gyerekkent nem fog tudni velem egyutt tolteni, mert en mar nem leszek ott neki. Ezen neha eltunodom, hogy valoban adok neki vagy egy sokkal fontosabbat veszitett el, pontosabban soha nem kaphat meg? Nem o dontott ugy, hogy idosebb apukaja lesz. Vajon keszen lesz-e, amikor eljon az en idom? Mondom, kavarognak az erzesek.

Keso van, mindjart ejfel es elsore talan eleg is ennyi. Egy biztos, hogy nehez ezt jol csinlani, meg ha a nap minden perceben erre is torekszem. Kurv@ nehez...

Na, joccakat!